2008. november 4., kedd

Nyugodj békében Boti!

...amióta megtudtam nem tudok magamhoz térni...pedig nem is ismertem, és mégis nagyon lesúlytott...még egy kereszténynek is nehéz tudomásul venni, hogy ilyesmi megtörténhet... :( ...pedig úgy imádkoztunk érte...gondoltunk rá....drukkoltunk neki...
Boti már nem szenved, de szegény szülei .... nekik most nagyon sok erőre lesz szükségük...
Apukája iwiwjén ez van kiirva: A mi kis drága kisfiunk november 3-án, este nyolc órakor nem bírta tovább a küzdelmet és eltávozott e világról. Az életemnél jobban szeretem Őt és legyen is bárhol, Ő mindig az én fiam marad, amíg egy nap utána nem megyek és újratalálkozom vele. Szeretlek Botond, amíg csak élek és még azontúl is. Anya és apa mindig Veled van és találkozunk majd, amikor eljön az ideje annak, hogy mi is kövessünk Téged drága egyetlen kisfiam.

Nincsenek megjegyzések: